Köszönöm…

(Testamentum)

 

Uram, köszönöm létemet, s minden végzésed,

a fájó sebeket melyet gyógyítottál nékem,

Kavics létemért melyben sodort a végzet,

ha ostobán éltem, bocsátsad meg nékem.

 

Mindent Tőled kaptam, s Te kérheted vissza,

alaktalan testem formálta kezed,

porból lettem, s porrá válok egyszer,

de addig is Uram, adj célt életemnek!

 

Kozmikus térben, valós világodban,

dolgaimban Rád mutasson létem,

Amíg csak élek, jól szolgáljak Néked,

szeretni tudjam azt is, aki ártott nékem.

 

Hiúságom homokvárát rombold le kérlek,

hitemet erősítsd, s ne legyen bennem kétely,

hogy napról-napra bizonyossá váljon,

Te vagy az út, az élet, és a támasz.

 

A hajnal sugara szétterül a földön,

feléd sóhajt minden élőlényed,

tudatlan lényéből felfogja a csodát,

mily nagy vagy Te, és világod oly csodás!

 

Köszönöm a sok megélt tavaszt,

köszönöm földi létem minden napját,

köszönöm, hogy menedék vagy és oltalom,

s ha hazahívsz majd egyszer,

gyermekeimet s unokáimat is Rád bízhatom!

 

Ámen.

                                                                      Kovácsné Kornélia   

2025.04.22