Édes bizalom
Zsolt 55
1 A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye. 2 Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől! 3 Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom 4 az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám. 5 Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el. 6 Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át. 7 Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék? 8 Messzire bujdosnék, a pusztában laknék. (Szela.) 9 Sietve keresnék menedéket a szélvész és a vihar elől. 10 Kergesd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket! Csak erőszakot és viszályt látok a városban; 11 ez megy éjjel-nappal falai közt, vész és nyomor van benne. 12 Romlás uralkodik benne, nem távozik tereiről a zsarnokság és a csalás. 13 Nem az ellenség gyaláz engem, azt elszenvedném. Nem gyűlölőm hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném. 14 Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom, 15 akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házába együtt jártunk a gyülekezet körében. 16 Törjön rájuk a halál! Szálljanak elevenen a holtak hazájába, mert gonoszsággal van tele lakóhelyük. 17 Én pedig Istenhez kiáltok, és az Úr megsegít engem. 18 Bár reggel, délben, este gondban vagyok, és sóhajtozom, ő meghallja hangomat. 19 Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem. 20 Meghallgat Isten, és megalázza őket az, aki ősidők óta trónján ül. (Szela.) Mert nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent. 21 Kezet emelt jó barátjára, és meggyalázta a szövetséget. 22 Szája simább a vajnál, de viszálykodáson jár az esze. Beszéde lágyabb az olajnál, pedig olyan, mint a kivont kard. 23 Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. 24 Istenem, te taszítod őket a sírnak mélyére. A véreskezű és álnok emberek az emberélet felét sem érik el. De én benned bízom! “
Néha így érezzük mi is: jó lenne, ha szárnyaink lennének, és elrepülhetnénk a problémák, fájdalmak, kudarcok elől. Nekünk repülésből csak a vidámpark jut, vagy már az se, mert bezárt… Jó lenne szabadon repülni, ehelyett sokszor mintha be lennénk zárva, szembesülnünk kell a problémáinkkal, cipelni a lelki terheinket, harcolni másokkal, önmagunkkal, átküzdeni magunkat akadályokon. A másik kép is beszédes, ismerős, ebben a zsoltárban: kiszabadulni a forgószélből. Sokszor érezzük, hogy visz, sodor, forgat az élet, és nem tudunk kiszállni. Kifejező a 3. vers képe is, mely szörnyű bolyongásról szól.
Az a nagy fájdalma a zsoltárírónak – konkrétan is megnevezi –, hogy a barátja (nem is ellensége) támadt rá. Oda az „édes bizalom” – ahogyan Károli fordítja. Milyen rossz barátokban ekkorát csalódni. Amikor nem a velünk szemben állók sebeznek meg, hanem akik mellettünk, mögöttünk futnak…!
Nagyon lényeges szomorú állapotunkban érzéseinket megnevezni, kifejezni valahogy képekben állapotunkat (sokan nehezen képesek erre, ennek begyakorlásában segítenek minket a zsoltárok!); aztán pedig konkrétan megkeresni, megnevezni, mi is a baj, mi bánt, mitől kerültünk ebbe az állapotba. Ez a fajta önreflexióra való képesség nagyon fontos lehet, s ha ezt imában tudjuk gyakorolni, nagyon is gyümölcsöző, segítő lehet gyógyulásunkra, terheink hordozására nézve!
Az imádkozó szentíró itt kéri is Istent, hogy hallgassa meg, segítsen; kipanaszkodja magát Istennek, de „ugyanazzal a levegővel” már bizonyságot is tesz róla: meghallgat, megsegít az Isten, nem vagyok egyedül, nem hiába fordulok Hozzá!
Az Úrra vethetjük terheinket – Ő az igaz barát, aki velünk hordozz mindent! Így könnyebb. Egyszer valaki azt mondta, amikor sírva tomboltam egy elesett állapotomban, hogy „nem bírom tovább”: „Hidd el, Jézus veled sír, Neki is fáj, veled van, nem hagy el, Vele lesz kiút…!” Sokat segített. Így is lett! Már tudom, velem jön az úton, velem érez, ismer, tud rólam, nem vagyok egyedül a bajban – amíg imádkozni tudok!!! Ezért, ha valamiért, akkor tényleg ezért van, hogy nem ingadozok, ebből van, ha van, minden lelki stabilitásom!
(S.Z.)
Fénykép: sóskuti zoltán