110.zsoltár

1 Dávid zsoltára. Így szól az Úr az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem! Hatalmad pálcáját kinyújtja az Úr a Sionról: Uralkodj ellenségeid között! 3 Néped önként követ szent öltözetben, ha sereget gyűjtesz. Mint hajnal méhéből jött harmat, olyan a te ifjúságod. 4 Megesküdött az Úr, nem bánja meg: Pap vagy te örökké, Melkisédek módján. Az Úr van jobbodon: királyokat zúz össze haragja napján. Ítéletet tart a népek fölött, mindenfelé holttestek lesznek, összezúzza sok ország fejét. 7 A patakból iszik útközben, azért emeli föl a fejét.

“…ott ül a mindenható Atyaisten jobbján. Onnan jön el ítélni élőket és holtakat…” Jézus Krisztus, aki “fogantatott Szentlélektől, született szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt, és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, és felment a mennybe” – ahogy ezt a karácsonytól pünkösdig terjedő – egyházi nyelvjárás szerint – ünnepes félév végéhez közeledve átéltük. Mert karácsonytól mennybemenetelig minden évben végigkövetjük Jézus életének legfőbb eseményeit. Így tartja emlékezetében az egyház évezredek óta Isten szeretetének történetét: évente újraéli azt.

Múlt héten még Jézus mennybemenetelére emlékeztünk, ezen a héten már a Szentlélek kitöltetésére fogunk emlékezni. Különös időszak ez a kereszténység életében, felidéződik benne a tanítványok tapasztalatának különlegessége: Jézus már nincs úgy jelen közöttünk, mint korábban. Mi már a Lélek uralma alatt élünk. De vajon kinek látjuk a mennybe ment Isten Fiát? Vajon belegondolunk, beleremegünk mi is abba, amit Dávid megfogalmaz ebben a zsoltárban, amit minden alkalommal megvallunk az Apostoli Hitvallás szavaival? Jézus az Atyaisten jobbján van, és uralkodik! Uralkodik minden nép felett, és ennek az uralkodásnak soha nem lesz vége! Nem múlik el, mint a földi  hatalmak, hanem örökké megmarad. Mert az Ő uralma Istentől származik és megrendíthetetlen. És ez az uralom egy nap mindenki számára nyilvánvalóvá lesz: mikor eljön ítéletet tartani a népek felett. Az ítélet napja pedig félelmetes lesz azoknak, akikre lesújt, akik nem követik Őt népeként szent öltözetben.

Nekünk azonban reménységünk van erre a napra nézve, mert mi, az Ő népe vagyunk, hozzá tartozunk, minket is szent öltözetbe öltöztetett, így követjük Őt. Ő pedig előttünk jár nemcsak földi életének példájával, hanem feltámadásának és mennybemenetelének ígéretével: van Pártfogónk az Atya előtt, aki Főpapként szüntelenül imádkozik értünk, aki megmutatta nekünk az Istenhez vezető utat: Jézus Krisztus, a nagy Király, a Főpap, akiről Dávid is beszél! 

Imádság: https://www.youtube.com/watch?v=9uP1gTqYLL8

(K.E.)

Kép: K. E.