Kedves Testvéreim!

Néhány megjegyzést szeretnék tenni döntésünkhez. 

A bezárt templom abszurdum, tudom jól. A templom arra van, hogy kitárt kapuján minél többen bemenjenek, és ott dicsőítsük Istent. Ma, ahogy énekeltük a 90. zsoltárt, vagy elimádkoztuk a Miatyánkot, vagy együtt fohászkodtunk a Himnuszt zengve, nekem is belesajdul a szívem, hogy már megint enélkül kell megélni egy hetet. Igen a templom áldott találkozások helye Istennel és egymással. Ezt pedig semmi nem pótolja. Igehirdetőként pedig üres templomban szólni: jól tudom milyen…

Mégis felelős vezetőként, sokféle hírrel találkozva, odafordultam a Presbitérium felé a javaslattal: be kell zárni a templomot ebben a helyzetben. A Presbitérium tagjai, egy kivétellel mind igennel szavaztak. A gyülekezetben egyre többen betegednek meg könnyebben vagy súlyosan, sajnos két presbiterünknek is pozitív lett a tesztje. Talán többen hordozzák úgy a vírust köztünk, hogy nem is tudnak róla…

Ma abba is beleremegett a szívem, hogy itt létem óta, nem volt még egy ilyen esztendő, amikor ennyi régi gyülekezeti törzstagunkat kellett eltemessük. Csak jöttek egymás után a nevek, kedves testvérek, társak… Persze Isten tudja, kit mikor hív haza… Ezzel együtt azonban nekünk vigyáznunk kell magunkra és egymásra, amennyire tőlünk telik.

Kis türelmet kérünk, a gyors döntés után át kell gondolni a folytatást, mi hogy lesz, megint újra kell terveznünk…

Kérünk mindenkit, hogy legfőképpen a honlapunkon (de, aki teheti Facebookon illetve a YouTube csatornánkon) kövesse figyelemmel a közleményei nket illetve internetes anyagainkat. Az Istentiszteletek a már megszokott online formában zajlanak tovább – ennyi tudható (felvételről vagy valamifajta élő közvetítéssel ez még kérdés).

Urunk vigyázzon ránk, tegyen gyülekezetünk tápláló, összetartó őriző pásztora!

Reménységgel,

sóskuti zoltán lp.