TüKörKépeink, KEDD, 2020.11.24.

– 4 –

 

Gondolkodtató: Hol vagyok otthon?

Hangoló: Teremtő Isten, aki otthont adtál az első emberpárnak, mutasd meg, hogy lehetnél jobban otthon nálam! Ámen

 

Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt. (1Móz 2,15)

Hol találkozunk először homeoffice-szal a Bibliában? Egészen a kezdetekig kell visszamennünk, hogy választ kapjunk erre a kérdésre. A Biblia úgy ír erről, hogy a teremtésnél a kietlen és puszta földet Isten tovább formálta, kertet ültetett az embernek, hogy otthona legyen a világban. Az élettel együtt így otthont is kaptunk, az otthonnal együtt munkát is, feladatot, ha úgy jobban tetszik. Íme, az első homeoffice! Mit tanulhatunk ebből? Az a szó, amit a Szentírás használ a művelésre, jelent szolgálatot és istentiszteletet is. Tükröt tart elénk pusztán ez az egy szó is: szolgálatként végezzük a feladatunkat, vagy a feladatunkat kezdjük el szolgálni, a munkánk lesz az uralkodónk, a bálványunk? Kezdetben az ember művelte a földet, hogy a kert kert maradjon, ne legyen dzsumbujjá. Így volt rendben a világ – az ember gondoskodott a kertről, a kert az emberről, s legfőképp Isten mindkettőről.

Amióta nem a kert az otthonunk, szüntelen keresésben vagyunk, hogy megtaláljuk, azt a biztonságot, amit otthonnak nevezhetünk. Vajon mi, mit várunk ettől a helytől? A végletek kísértenek azóta is minket: várjuk, hogy minden az ölünkbe hulljon, és a munkát az ördögtől valónak tartva a kényelmet szolgáljuk vagy pont fordítva, a munkát helyezzük mindenek elé. Várjuk, hogy az otthon szolgáljon minket vagy mi szolgáljuk az otthonunkat? Mindkét út elveszi az otthon érzetét.

Amikor keressük a munka- és az élettér közti határokat, akkor még egy kérdést fel kell tennünk: hogy lehet a mindenkori mostban az életterünk a találkozás tere? Mert ott kezdetben, az Éden kertje nem csak munka- és élettér volt, hanem leginkább a találkozás tere. Az otthonunk ott lesz, ahova Istent is beengedjük. Tamási Áron után szabadon mondjuk így: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne Istennel.

(J.L.)

Visszhangzó

Sokfélék vagyunk, sokféle az otthonunk is… És sokféle az Istennel való kapcsolatunk. Egy biztos, Nála, Vele otthon vagyunk. Ez az ének friss, lendületes, egészen újszerű! Lesz, akinek csak a közepén, lesz, akinek már az elején otthonossá válik! De pont ez a jó benne, pont ez a jó Isten dicsőítésében, hogy sokan sokféleképpen csináljuk! A sokféleségben pedig nekem is helyem van! “Hát hogyne áldanálak, hát hogyne mondanám: Tebenned bíztunk eleitől fogva….” Ragyogjon ránk Isten szeretete ma, erdélyi testvéreinken keresztül! Itt hallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=0IOhE1MWsUg

(K.E.)

Tükröződő

Hidasi Zsolt

Hidasi Zsolt vagyok, házas, a feleségem Rácz Kornélia, két gyerekünk van, Ákos és Máté. A gyülekezet egyik presbitere vagyok. Foglalkozásom könyvelő és jelenleg az egyik nagy banknál dolgozok.

Istenről mostanában, újra nagyon sokat tanulok. Ami nagyon felhangosodott az utóbbi időben: REND. Isten rendet alkotott. Korábban egy Keresztkérdések alkalom vezetése során Suga-Szurdi Nóritól hallottam, hogy Isten országában rend van! Akkor is megfogott ez a kijelentés, de az elmúlt hónapban különösen mély tartalmat kapott.
A körülöttünk lévő vírushelyzet, amire a fegyelmezett szabálykövető tavaszi viselkedésünk eredményeként már-már úgy tekinthettünk, hogy jelentéktelenül elmúlt, akkor a nyári felszabadultságunk miatt megerősödve csapott le ránk. Bibliai példával élve, a kiűzött démon megerősödve, többed magával tér vissza.
Másik ilyen téma, ami kapcsán erősen foglalkoztat az Isten rendjének minél alaposabb kiismerése: Mi a férfi? 
Ennek a vizsgálódásnak az első szikrája egy kora tavaszi férfi alkalom az XCC volt. Majd az év során egyre dolgozott bennem, mígnem, a napokban Richard Rohr – A férfi útja című könyve segített elmélyülni a témában. Amikor a november elei igehirdetésben és a Püspök úr cikkében is a gender elmélet megosztó, renddel szembemenő volta hangzott el, amit keresztényként meg kell vizsgálni az ige tanítása alapján, nagyon együtt tudtam velük érteni. Ez nem az Isten által teremtett világ rendje. Ezzel el akarnak tőle és egymástól szaktani. Isten közösségre hív minket, és ehhez megadta nekünk a működési kézikönyvet a Bibliát. Abból megtudhatjuk, mi az Ő szándéka. Hiszem, hogy ezt kell megértenem, mint kereszténynek, hogy a teremtettségemben elfoglaljam a helyem, mint férfi, ennek szépségeivel és feladataival, és felelősen betartsam azokat a rendelkezéseket, mint például a vírus elleni védekezés, ami bár világi, de egyezik a Teremtő akaratával, Őt szolgálja. Azt hiszem, ez nagy feladat, megismerni a Teremtő akaratát, lelkületét, ezt keresztény könyvekből, filmekből, stb mind inkább kiismerni, és a Biblia mérlegén megvizsgálni a Szentlélek segítségével, hogy az megállja-e a próbát. És így megismerve ezt a lelkületet, menni a gyülekezeti testvérek és a kívülállók felé hirdetni a ránk bízott evangéliumot, mert ezt kaptuk feladatul. Biztatni, szeretettel segíteni, és Jézusra mutatni, hozzá vezetni másokat, ha szeretnék. Lámpásokká kell lenni ebben a felkavarodott, zavaros világban. A lámpás legfőbb dolga utat mutatni a sötétben, igyekszek erre törekedni.

Az Úr áldását kívánom a gyülekezetünkre, nagy családjainkra, az egészségügyi és a szociális dolgozókra. Mindannyiunkat rejtsen el a szárnya alá, ez elől az agresszív vírus elől, és adjon valamennyiünknek békességet.

 

Útravaló: Ha kerestek majd, megtaláltok engem, ha teljes szívből kutattok utánam. Jer 29,13

(Borítókép: J.L.)

Vélemény, hozzászólás?