– 25 –

Gondolkodtató: Hűség, hit, bizalom – melyik könnyebb, nehezebb számomra?

Hangoló: Szentlélek Isten, világítsd meg az utamat, hogy ma még bátrabban lépjek veled együtt! Ámen

A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. (Zsid 11,1)

Hiszed-e ezt? Hiszem és vallom. Mennyire hiányzik az úrvacsora, az arra való készülés is – ahogy a gyülekezet közössége egyszerre sóhajtja, mondja, éli meg az úrvacsorai közösség részeként a hitének megvallását is! Hiányzik, mert a hit titkához kapcsolódik. Nem azért titok az Úrvacsora, mert nem tudhatunk róla, hanem azért, mert több annál, mint amit ízekre szedve meg tudnánk magyarázni, mert a láthatón túlira hívja az embert, téged és engem is. Arra a misztikus közösségre Istennel és egymással, ami hit nélkül kitapinthatatlan. A hit az a csatorna, ami valóságossá teszi számunkra a láthatatlan világot.

Hiszed-e ezt? Hiszem és vallom. Hiszem, elfogadom, igaznak tartom, nyugtázom. Elhiszem, hogy az a láthatatlan világ valós. Elhiszem, hogy van Isten, hogy létezik a gonosz. És? A hitnek nagyon fontos pillére az ismeret – jajj nekünk, ha agyatlan módon, fanatikusan szajkózunk valamit! Önmagában azonban az ismeret még nem az igazi hit. Meggyőződtél róla? Helyes! De, ha nincs mögötte bizalom, pont olyan vagy, mint az ördögök, akik hiszik és rettegnek. (Jak 2,19) Merthogy a hit bizalom is, bizalom Istenben, abban, hogy jó, hogy jót akar nekünk és ezért rábízhatom, RÁ bízhatom az életemet. Nemcsak akkor, amikor kényelmes, könnyű, hanem akkor is, amikor kihív a komfortzónámból. A hit bizalom is, a szeretetkapcsolat, amire Isten hív, nincs e nélkül. Bízni nem lehet csak elméletben, gyakorlatban mutatkozik meg! A hit éppen ezért akarat is – odaszánás, engedelmesség, életformáló erő. Mert az egész szívemet adom oda, az életemet teszem fel arra, amiben hiszek. Ha nehéz idők járnak, biztat az ismeretem, mindaz, amit Istenről már tudok, amit vele együtt már átéltem! Ha tudom, hogy mit kéne tennem, de megijeszt, a félelmemet kiűzheti a szeretet, a bizalmam Istenben – az Övé vagyok! E kettő lenyomata mintázza a hűséget az életemben, akár a végsőkig is. A mártírhalál küszöbén így mondhatta Bonhoeffer: Ez a vég – számomra az élet kezdete.*

Hit, bizalom, hűség. A görög nyelvben egy szó van rá – nekünk egy életünk, hogy növekedjünk benne. A Lélek vezet minket ezen az úton, gyümölcsként növekedhet a hűségünk, próbákban, rácsodálkozásokban, a kapcsolatban. Vágyod, vállalod, kéred mindezt?

(J.L.)

Visszhangzó

Tükröződő

Útravaló:  A Lélek gyümölcse pedig: … hűség… (Gal 5,22)

(Borítókép: J.L.)