– 27 –

Gondolkodtató: Miben jelent most kihívást számomra az önmegtartóztatás?

Hangoló: Szentlélek Isten, hadd lássalak annak, aki igazán vagy! Ámen

Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant. (1Kor 9,25)

Mindenben önmegtartóztató. Hát akkor már semmit sem lehet?

Egészen kiskortól kezdve kénytelenek vagyunk önuralmat tanulni. Nem kaphatjuk meg azonnal, amit akarunk: figyelmet, táplálékot, szórakozást, biztonságot. Később játékot, tudást, barátokat, szerelmet, sikereket. Az önmegtartóztatás, szava éppúgy jelent önuralmat, fegyelmezettséget, mértékletességet is. Mindazt, ami valamilyen módon kordában tartja az ösztöneinket, ami hozzáigazít bennünket a rendhez. Ezek nélkül szétesne a társadalom, bizony szét is esik. Hiába, a rendezetlenség mindig kevesebb energiát igényel, mint a rendezettség fenntartása. Polgár/háborúk, lázadások, anarchia vizionálása helyett nézzük meg, milyen céllal hívja önuralomra Pál apostol a korinthusi gyülekezetet (és velük együtt minket is).

Pál a sportolók példáját adja elénk. Azokét, akik egy ideig-óráig, vagy akár az egész életükre szólóan, részlegesen vagy teljesen lemondanak olyasmikről, ami egyébként természetszerűen hozzátartozik az élethez. Ha valaki olimpikon akar lenni, sőt a dobogó legfelső fokára akar felállni, az mindent ennek a célnak fog alárendelni. Másként ugyanis nem megy. Az edzéstervét, étkezését, pénzügyeit, kapcsolatait, létezését. Lemond számtalan dologról, hogy helyette valami mást elnyerhessen. Ilyen a hívő élet is: a Krisztussal való életért mondok le ideig-óráig, vagy akár végleg is bármiről. Azért mondok le valamiről, mert Krisztus nem adja a nevét mindenhez! Vagy azért mondok le valamiről, mert szeretnék több időt tölteni Vele, vagy jobban figyelni rá, vagy… ! Nem vallásos mutatvány ez! Nem a lemondás a cél, nem a magáért való tökéletes önmegtartóztatás! A szeretetkapcsolat adja a motivációt. A Krisztus iránti szeretet azonban nemcsak hív, hanem küld is bennünket! Küld szolgálni, ami lehetetlen az önmagát nem kímélő fegyelmezettség nélkül. Már, hogy szeressem én a felebarátomat, ha… (Itt nyugodtan sorolhatod, mindazt, amit nehéz elviselni, elfogadni benne. Na ugye! Nem is kellett sokat gondolkozni!), ha távol áll tőlem az önmegtartóztatás?!

Milyen jó, hogy Isten pontosan tudja, szükségünk van vigasztalóra, bátorítóra, pártfogóra… aki újra és újra megmutatja számunkra a célt, az örök életet és az utat is, ami addig elvezet!

(J.L.)

Visszhangzó

Tükröződő

Szeretett Gyülekezet!

 

Fényi Róbert vagyok, Debrecenben születtem. Feleségemmel, Ágival és fiúnkkal, Milánnal 2011 óta tartozunk a rákoskeresztúri gyülekezethez. Az Újlak utcáról 2014-ben költöztünk Kistarcsára. Igyekszem szolgálni a templomkert gondozásában, a Keresztkérdések sorozatban s egyéb segítő munkában. A Magyar Református Szeretetszolgálat tagjaként élelmiszeradományok szállításában, árvíz-védelemben és középiskolai diákok digitális tanulás-segítésében veszek részt. Fontos területe életemnek az Úr megelégedésére végzett munka: egy nemzetközi nagyvállalatnál dolgozom szakmai vezetőként. Érdekel a közélet; annak polgári, mérsékelt, konzervatív, kereszténydemokrata mezejéből szemlélem kritikusan hazánk, nemzetünk és közösségeink múltját és jelenét.

 

Isten jóságát, kegyességét mindennap megtapasztalom, családunkkal megtapasztaljuk. Életünkben lelki bőségben és áldásban tart bennünket. Legnagyobb ajándékaiként tartom számon, amikor fiúnk hazajön az iskolából – református általános iskolába jár – s az ajtónyitással egyidőben mondja, szavalja, kiáltja, hogy mi mindenért hálás a mai napon az Úrnak. Imáimban áldom az Urat és hálás szívvel borulok le elébe, teszem le elé azt, melyet Ő egyébként is lát. Ekként olvasom: “Menjetek be az Úr kapuin hálaadással, tornácaiba dícséretekkel; adjatok hálákat neki, áldjátok az Ő nevét! Mert jó az Úr, örökkévaló az Ő kegyelme, és nemzedékről nemzedékre való az ő hűsége!” (Zsolt 100)

 

Krisztust követni csodálatos. A hívő életemben, családunk életében sokszor jön elénk az Ige: “Mindenkor örüljetek. Szüntelen imádkozzatok. Mindenben hálát adjatok, mert ez az Isten akarata számotokra Jézus Krisztusban.” (1Thess 5, 16-18)

 

A gyülekezetnek azt szánom a Tükörképek keretein belül: “És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék ismeretben és minden értelmességben; Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára;” Filippibeliekhez írt levél 1. rész 9-10.

 

Istennek dicsőség!

 

Útravaló:  A Lélek gyümölcse pedig: … önmegtartóztatás. (Gal 5,23)

(Borítókép: J.L.)