Templomunk története

Az okleveles források tanúsága szerint református hitélet kezdetei Rákoskeresztúron már a XVII. század közepéig nyúlnak vissza: az ellenreformáció megakadályozta, hogy az akkor Püspöki János lelkipásztor által vezetett gyülekezet fennmaradjon.
Rákoskeresztúron református istentiszteletet az 1900-as évek elejétől tartottak az evangélikus templomban, illetve az evangélikus iskolában – az 1950-es évek elejéig. 1990-től az 1943-ban épült rákoskeresztúri evangélikus templomban voltak a református istentiszteletek. Már ebben az évben felmerült a rákoskeresztúri református templom építésének gondolata és a Budapest-Rákosligeti Református Egyházközség Presbitériuma templomépítéshez kért ingatlant a XVII. Kerületi Önkormányzattól. A kérelmet 1994-ben bírálták el, és 99 évre térítésmentesen adták az Újlak utcai 121047/60 helyrajzi számú 1540 négyzetméteres ingatlant.
Több tervvariáns elkészítése után az építkezés Cseh József (1924-2010) építészmérnök tervei alapján 1995. július 26-án az alapkőletétellel indult el; 1996 őszére szerkezetkész volt az épület. 1998-ra készült el a száz férőhelyes gyülekezeti terem, melyben a templom felszenteléséig tartották az istentiszteleteket. A templom a jubileumi 2000-ik évre készült el, felszentelését 2000. július 2-án Tóth Sándor püspök helyettes végezte a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmával. Az építkezést több külföldi református egyházközség segítette, így a New York-i Marble Collagiate Church és a svájci Seuzach Református Egyházközsége.

A templom külső leírása
Az épület jól alkalmazkodik a lejtős terep adottságaihoz, déli oldalon kapott helyet a főbejárat, ahonnan az előtéren át a templomtérbe érkezünk. Kelet felől az oldalbejáraton át a templomtér alatti szintre jutunk, ahol a gyülekezeti termek találhatók. A legalsó szinten urnatemetőt alakítottak ki.

A templom belsőjének leírása
A templom előterében jobb oldalt a templom építésében résztvevők márvány emléktábláját találjuk, a másik oldalon a felszentelés évében szolgáló presbitérium fényképes tablója látható. Az előtérből lépcső vezet fel a karzatra. A negyven ülőhelyes karzat baloldalán található a holland Johannus gyár által készített három manuálos elektromos orgona. A templomtér 260 férőhelyes.

A bejárattal szemben a Mózes-székek mögött a középső festett üvegablak díszítése a Magyarországi Református Egyház 1933-ban elfogadott címerének részletét ábrázolja: Keresztes zászlójú bárány feje körül glóriával, lába alatt az Ó- és Újszövetséggel, mögötte pálmafával. Alkotója Gregor Attiláné, Ági ajándékként készítette a templom számára.(Szágyi Károly felvétele) A középtér szintjén helyezkedik el három gyülekezeti terem, amelyek közül a legnagyobb a száz főt befogadó nagy gyülekezeti terem. Az urnatemetőhöz a lelkipásztori iroda mellett kialakított lépcsőn jutunk.
A lépcsőt az urnatemetőtől elválasztó vasrácson ALFA és OMEGA – a görög abc első és utolsó betűje – utal Jézus szavára, hogy Ő a kezdet és a vég.

Millisits Máté művészettörténész