– 18 –

Gondolkodtató: Hogyan formálnak a kapcsolataim?

Hangoló: Jézus Krisztus, segíts, hogy látszódhasson az életemen, ismerlek Téged! Ámen

Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.
(Jn 15,8)

Mi kell ahhoz, hogy tökéletes legyen az életed? Igen sokan szeretnék helyettünk megmondani a választ, és valószínűleg, nekünk magunknak is vannak elképzeléseink. Egy kicsivel több ez, sokkal kevesebb amaz, ráadásként a minden más is: álmok, tervek, vágyak, sebek formálta receptek. A Szentírás egy üdítően (vagy bosszantóan?) új megvilágításba helyezi a kérdést. Mi kell ahhoz, hogy tökéletes legyen az életed? Kezdj. El. Élni. Istennel. Legyél te is tanítvány! De milyen az igazi tanítvány? Krisztusé. Gyümölcstermő. Isten dicsőségére élő.

Krisztusé. Nemcsak névleg. Nemcsak vasárnap. Nemcsak, ha jól megy sora. Nemcsak, ha borzalmasan. Hanem mindig. Ez az alap: „Az, hogy testestől-lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem a magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok, aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett s engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított és úgy megőriz, hogy mennyei Atyámnak akarata nélkül egy hajszál se eshetik le a fejemről, sőt inkább minden az én üdvösségemre kell, hogy szolgáljon. Ezért Szentlelke által is engem az örök élet felől biztosít és szív szerint késszé tesz arra, hogy ezentúl Őneki éljek.”

Gyümölcstermő. Egyenesen következik az előbbiből: minden kapcsolatunk nyomot hagy az életünkön. Akkor az, ami az egészet átfonja, ha valóban átfonja, hogy ne tenné?! Gyümölcs tehát az, amikor meglátszik az életemen, mi zajlik a szívem mélyén. Meglátszik, ha Krisztussal élek, persze az is, ha nem. Hogyan formálódik az ember Krisztussal? Lépésről lépésre követve Őt. Engedelmeskedve. Néha a nagy mélységekben járva, rögös utakon, máskor az élet napos oldalát élvezve… és akkor a fentek és lentek közepette feltűnik a szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás, mint a kapcsolatunk gyümölcse.

Isten dicsőségére élő. Amikor átragyog rajtunk a Krisztussal való kapcsolatunk, meglátszik a hétköznapok apróságaiban, vagy akár a legnagyobb döntéseinkben akárcsak a fenti tulajdonságok egyike is, akkor az Isten létéről tanúskodik ékesebben, mint bármely beszéd.

Mi kell ahhoz, hogy tökéletes legyen az életed? Élj Krisztussal gyümölcsöző tanítványi életet Isten dicsőségére. Mert akkor Isten tökéletes tervébe simulsz bele!

(J.L.)

Visszhangzó

(K.E.)

Tükröződő

Öttagú családunk (szülők, két lány és a nagymama) 2015 végén csatlakozott a rákoskeresztúri gyülekezethez. Előtte 15 évig a Békásmegyeri Református Egyházközséghez tartoztunk: itt kapcsolódtunk be a szolgálatba, a templomépítés utáni gyülekezetépítés folyamatába, itt nőtt fel Hajni és Orsi lányunk is. Öt éve költöztünk Sülysápra, és a földrajzi távolság miatt búcsúztunk el korábbi gyülekezetünktől. Mivel jelenlegi lakhelyünkön nincs önálló református közösség és a békásmegyeri egyházközség gondnoka, Békefi György is jó szívvel ajánlotta a rákoskeresztúri gyülekezetet, egy október végi vasárnapon beültünk az istentiszteletre. Miután mi is megbizonyosodtunk arról, hogy milyen jó, milyen élő ez a gyülekezet, már nem is kerestünk Sülysáphoz közelebb esőt, hanem itt maradtunk. A kezdeti kívülállóság-érzés a 2016-os gyülekezeti hét után kezdett szűnni bennünk, majd a gyülekezetben fokozatosan otthonra leltünk.

Magdi
Kelemen Marcsuval együtt koordináljuk a gyermekekkel foglalkozó testvérek, a Magvetők munkatársi közösségét. A hagyományos istentiszteletekkel párhuzamos gyermek-istentiszteletek idején a Sasok, a 3-4. osztályos gyerekek csoportjában szolgálok. Jelenleg a gyülekezet youtube csatornáján vasárnaponként felvételről sugározott gyermek-istentiszteletek készítésében veszek részt. Lelkes tagja vagyok a gyülekezeti énekkarnak, a Kánon Körnek.

Istenről gyermekkoromban, a nagymamámtól hallottam először. Ő tanított meg imádkozni, általa Isten hatalmasságát, mindenhatóságát ismertem meg, és azt, hogy félelmetes módon az Úr mindent lát, hall és tud rólunk. Jézus földi életére, csodáira, tanításaira már fiatal lányként csodálkoztam rá, amikor egy hasonló korú társamról kiderült, hogy ő rendszeresen olvassa a Bibliát, és – mivel előtte azt tapasztaltam, hogy a környezetemben csak az idősebb emberek foglalkoznak ilyesmivel – kíváncsi lettem arra, hogy mi érdekeset találhat a Bibliában egy korombéli. Az evangéliumokkal kezdtem, és meglepve úgy éreztem, hogy csodálatosan világos számomra, amit olvasok, pontosan értem, hogy mi a gond körülöttem a világgal, és először nekem kell változnom ahhoz, hogy a környezetem is jobbá váljon. Ekkor érintett meg az is, hogy a korábban megismert hatalmasság és mindenhatóság mellett „irgalmas és kegyelmes az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy”. (Zsolt 103,8) Ezek után már nem tudom pontosan elkülöníteni, mikor és hogyan történt, de fokozatosan formálódott ki bennem a hála, hogy az Úr gyermeke lehetek, hogy bár teljes mértékben érdemtelen vagyok rá, és emberi ésszel felfoghatatlan, de Jézus személyesen miattam, helyettem és értem is halt meg a keresztfán.
Fiatalabb koromban minden prédikáció után az volt az érzésem, hogy teljesen értem ugyan a magyarázatot, de szeretném világosan tudni, hogy mi a célja velem az Úrnak, személyesen nekem mit és hogyan kell tennem a hétköznapokban. Aztán vezérigémmé lett a „Lábam előtt mécses a Te Igéd, ösvényem világossága” (Zsolt 119,105), rájöttem, hogy az Úr nem biztos, hogy mindig akkor és ott válaszol, amikor felmerül egy kérdés, de ha nem szűnünk meg keresni Őt imádságban, szomjazni az Ő elhangzó vagy leírt Igéjét, akkor átitatódunk a válaszokkal, és Szentlelke által segíti az utunkat. Nagyon hálás vagyok érte, hogy az Úr évek óta formál: tükröt tart, felfedi hiányosságaimat, gyengeségeimet, őszinte bűnvallásra indít, ugyanakkor segített leküzdeni a szorongásaimat, félelmeimet, kisebbrendűségi érzéseimet. Nehézségeimben biztat, minden helyzetben erőt ad, mellettem áll.  Egyszer csak elém hozta Pál apostol jól ismert szavait „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít” (Fil 4,13) és ez a mondat életre kelt és erős változásokra indított.

Volt idő, hogy úgy gondoltam, hogy a hit, az Úrral való kapcsolat számít egyedül, és ezt önállóan vagy egy családon belül is tökéletesen meg lehet élni. De ha egy gyülekezet Isten Igéjét követi, arra épül, csodálatos eszköze lehet az Úrnak: egymás hite, bizonyságtétele által is formál, épít, erősít bennünket.  Bár a vírushelyzet elszakított minket a fizikai találkozástól, és a személyes együttlétet az online lét nem pótolhatja, de hálásak lehetünk azért, hogy a kapcsolattartási eszközök – mint ez az állandó rovat is –  segítenek, hogy ne szakadjunk el egymástól, a gyülekezeti csoportok tagjainak nagy része videóbeszélgetés formájában is megéli a közösséget, együtt tanulmányozhatjuk az Igét, dicsőíthetjük Istent.
Az Úr a jelenlegi helyzettel is tanít és formál minket. Imádkozzunk azokért a testvéreinkért, akik már nehezen bírják a bezártságot, az élő istentiszteletek hiányát, vágyakoznak a közösségbe, és azokért is, akik a személyes kapcsolatok hiányában eltávolodtak a gyülekezettől, hogy a mi Urunk segítségével összetartó szeretetközösségként élhessük majd át a nyitott templom, az élő igehirdetés és a személyes találkozások örömét!

“Az ÚR erőt ad népének, az ÚR megáldja népét békességgel.” (Zsolt 29,11)

(Folytatás következik! István írását a következő számban találjuk!)

Útravaló:  Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. (Jn 15,16)

(Borítókép: J.L.)